A fonológiai (metanyelvi), vagy nyelvi tudatosság alapvető
feltétele a jó olvasási technikának, az írásnak és a helyesírásnak. A nyelvi
tudatosság a nyelvvel való műveletvégzés képességét, a nyelvről való
gondolkodást jelenti.
Ebben a rövid cikkben szeretném bemutatni, hogy mit jelent a
nyelvi tudatosság, miért fontos, hogyan alakul és néhány játékot ajánlok
szülőknek, pedagógusoknak egyaránt, amivel hozzásegíthetjük a gyermekeket e
képességük fejlődéséhez.
„A metanyelvi tudatosság …. a gyermekeknek és felnőtteknek az
a képessége, amely lehetővé teszi, hogy a nyelvi tényeket önmagukban véve,
tárgyként vizsgálják, és rajtuk különböző műveleteket végezzenek. A fonológiai
tudatosság az előbbi része, és a szótagokkal, beszédhangokkal kapcsolatos
szándékos tevékenységben nyilvánul meg. Általa képesek vagyunk például
szótagokat, hangokat kiemelni, elkülöníteni a hangsorból, más szótagokkal,
hangokkal helyettesíteni, a szótagok, hangok sorrendjét megváltoztatni,
egymásutánját újrarendezni, különálló hangokból szavakat létrehozni.1”
Az, hogy a fonológiai tudatosság és annak fejlődése vajon
feltétele vagy következménye az olvasás- és írás elsajátításának, sokat
vitáztak. Mára azonban elfogadott az a nézet, mely szerint mindkét felvetésnek
igaza van. A fonológiai tudatosság előfeltétel is és fejlődése egyben
következmény is, azaz a tanulási folyamatban teljesedik ki.
Az óvodai munkám során igen gyakran szembesülök azzal, hogy
egy-egy ilyen, fonológiai tudatosság aktiválását igénylő játék során a
gyermekek kudarcot vallanak. Nehezen tudnak egy-egy adott szótaggal vagy
kezdőhanggal kezdődő szót előhívni, nem hallják meg az előre megbeszélt hangot
a hallott szóban, nem tudják az elszótagoltan hallott szót összerakni,
kiejteni.
Azok a gyerekek pedig, akik nehezen tudatosítják a szavak
elemeit, képtelenek a szavakat kisebb egységere (szótagokra, hangokra) bontani,
nehezebben sajátítják el az olvasást, írást.
A fonológiai tudatosság iránti fogékonyság 4-6 éves kor
között alakul ki. Tehát ezt a szenzitív időszakot érdemes és kell kihasználnunk
a fejlesztésre, ahhoz, hogy gyermekeink könnyedebben, gördülékenyebben vegyék
az iskolai akadályokat.
A fejlesztő játékok:
Biztos vagyok benne, hogy sok szülőnek, pedagógusnak
felelevenedtek gyerekkori emlékei a cikk címének olvasása során. „Tuvudsz
ívígy beveszévélnivi? Tuvudovok. Vavagy nevem tuvudovok?”
A madárnyelven való beszédhez a fonológiai tudatosság jól
fejlett szintje szükséges. Ha visszaemlékszünk, diáktársaink közül sem volt
mindenki képes a madárnyelv elsajátítására.
Természetesen gyermekünkkel először ennél egyszerűbb nyelvi
játékokat érdemes játszanunk, hiszen a madárnyelv már a legnehezebb, iskolás
szintnek felel meg.
Itt olyan játékok olvashatók, amelyek az óvodás korosztálynak
szólnak, nagyjából a könnyebbtől a nehezebb felé haladva.
1.
szótagolás: Kopogd le hány szótagból áll a
neved! Mondjuk is meg, hányat koppantottunk! (A koppantáson kívül lehet
letapsolni, leugrálni is a szavakat vagy labdával annyit pattintani, ahány
szótagú a szó.)
2.
szógyűjtés: Mire gondolok, ha azt mondom:
ke_____ (kerítés, keksz, kenyér, kendő....) Találjunk ki minél többet! (Közben
guríthatunk labdát.)
3.
Szókezdő hangok összehasonlítása: Ugyanúgy
kezdődik-e a róka és a rádió? Az egér és az elefánt?
4.
Szógyűjtés kezdőhanggal: Mondj olyat, ami úgy
kezdődik: a (alma, asztal, ablak, autó....)
(Először a
magánhangzókkal gyakoroljuk be, mert az könnyebb.
Eleinte
segíthetjük a gyermeket körülírással. Pl. egy jármű amivel gyakran utazunk.)
4.
Hallod-e? : Hallod-e a szóban az i hangot?
István, körte, iszik, rigó, kicsi, óra.... Ha hallod benne, tapsolj egyet, vagy
dobd föl a labdát és kapd el!(Ezt is magánhangzóval érdemes kezdeni és ha
nehezebben megy, akkor úgy, hogy az adott hang mindig a szó elején
szerepeljen.)
5.
Robotos: Robot nyelven (szótagolva) mondok neked
szavakat! Találd ki mit! Szek-rény, lab-da, ját-szó-tér, vi-zi-ló....stb. (A
rövidebb, kevesebb szótagból álló szavaktól haladhatunk a több szótagú felé. Ha
nehéz a feladat, leszűkíthetjük a kört főfogalmakra. Pl. csak
gyümölcsöket/háziállatokat/színeket fogok mondani.) A játékot megfordíthatjuk.
Legyen a gyermek a robot!
6.
Hangelhagyó: Szavakat mondok, úgy hogy a zúgó
szélben te nem hallod az elejét! Találd ki, hogy mit mondok! Ámpa= lámpa, utya=
kutya, irág= virág..... stb. (Ugyanez játszható úgy is, hogy az utolsó hangot
hagyom el. Lehet szűkíteni főfogalmakra.)
7.
Összetett szavak alkotása: Rakd össze a két
szót, amit hallasz! Mi lesz belőle? Jég + csap = jégcsap, szem+üveg= szemüveg
(Nehezíthető úgy, hogy fordítva mondom a két szót!)
8.
Szólánc: Gyűjtsünk szavakat úgy, hogy mindig az
adott szó utolsó hangjával kezdődik a következő. Pl. gesztenye – egér – rakéta
– araszol – lakás …..
9.
Hangokból szavak: Hangonként mondom a szavakat!
Te rakd össze! Pl. s á l = sál, t é sz t a = tészta (A rövidektől haladjunk az
egyre hosszabbak felé.)
10.
Hangcsere: Mi lesz a bálnából, ha a b
helyett m-t mondunk? - málna Mi lesz a cipő-ből, ha az ő
helyet ó-t mondunk? - cipó
11.
Hol hallod a szóban a hangot?: Hol hallod a
szóban az e hangot? Eszik – elején, ver – a szó belsejében, kéve - a végén, eper – az elején és a belsejében.
(Ehhez használhatunk egy kis vonatot, mozdonnyal – ez jelenti a szó lejét, és
két vagonnal a szó belsejének és végének jelölésére. A gyermek megmutatja, hol
hallotta az adott hangot.)
12.
Találós
kérdések, szóviccek: Melyik apa szerszám? A kapa. Melyik hó lakható? A
kunyhó. Milyen cső vezet a magasba? A
lépcső.
Bizonyára sok játék ismerős volt. A sor pedig még folytatható
és egy kis kreativitás segítségével még a sok más ötlettel bővíthető. A játékok
előnye, hogy nem igényelnek eszközöket és akár útközben, autóban, vagy a napi
feladatok mellett (a konyhában állva) is használhatók. Az iskola előtt álló
korosztály számára mindenképpen nagyon ajánlom.
Szebelédi-Kurucz Anita
logopédus
1Lőrik József: A gyermeki
fonológiai tudatosság megismeréséről In: Beszédgyógyítás 2006. 17. évfolyam 2.
szám 37. old.
