Január első hetében az óvodai élet szereplőinek nagy része az
iskolaérettség lázában ég. Ez a fogalom, óvó nénik, szülők, fejlesztő
pedagógusok, logopédus szájából egyaránt naponta többször is elhangzik.
De mit is takar? Milyen tartalom áll a sokat mondó, ugyanakkor ezernyi
bizonytalanságot szülő összetett szó mögött: ISKOLÁRA való ÉRETTSÉG?
Remélem a cikk válaszokat ad majd nem csak a szülőkben, hanem a szakemberekben felmerülő kérdésekre is.
"A törvény szövege szerint az a gyerek, aki az adott évben augusztus
31-ig betölti a 6. életévét, tanköteles korba lép, ami azt jelenti, hogy
elkezdheti az iskolát. Azonban ez nem "teljesen" kötelező, óvodavezetői
engedéllyel a következő naptári év szeptemberében, vagyis a 7 éves kor
betöltése után is lehet iskolába mennie, sőt, van, aki akár 8 éves
korában is megkezdheti az elsőt.
A gyerek 6. életévében az óvónő
döntheti el, hogy szerinte érett-e már a gyermek az iskola megkezdésére.
Az olyan helyzetekben, amikor vitatható a kérdés, és az óvoda nem tud
teljesen egyértelműen nyilatkozni róla, szükséges, hogy egy szakértő
mondjon véleményt a gyermekről.
A 2008. szeptember 1. előtt születettek iskolakezdési lehetőségeit mutatja be az alábbi táblázat, mintának a Nefmi egy évvel korábbi anyagát használtuk.
| | Dátum | Betöltött életév | Feltétel |
| Az iskolakezdés legkorábbi időpontja | 2014. 09. 01. | 6 | |
| Halasztott iskolakezdés | 2015. 09. 01. | 7 | Óvodavezető döntése |
| Legkésőbbi iskolakezdés | 2016. 09. 01. | 8 | Szakértői bizottság döntése | | |
Ezt kérheti az iskola, kérheti az
óvoda, vagy akár kérheti maga a szülő is, azonban nem kötelező minden
esetben szakértőhöz fordulni. Ha szülőként valaki nem ért egyet az óvoda
döntésével az iskolaérettség kérdésében, akkor kikérheti a szakértő
véleményét. A szakértői vélemény alapján az iskolaigazgató dönt, hogy
beiskolázza- e a gyermeket.
"Gyakorló pedagógusként (hosszú időt voltam
óvónő, és még hosszabb ideig tanító) nagyon ajánlom a szülőnek, hogy
hallgassa meg a gyermekét nevelő pedagógus véleményét" – mondta
Kelemenné Lukács Pendzsi. "Ahogyan nem egyszerre tanulnak meg
gyermekeink járni, beszélni, úgy az iskolaérettségnek is egyénenként
eltérő az ideje. Óva intek mindenkit attól, hogy gyerekét idő előtt
beiskolázza. Semmiről nem marad le, ha egy évvel később kerül iskolába.
Sőt! Egy év alatt nagyon látványos lehet az érés szociálisan,
szellemileg és még fizikailag is. Arról pedig még nem is beszéltem, hogy
az iskolaéretlen gyermeknek egy életre elmegy a kedve a tanulástól,
hiszen a kudarcot sem ő, sem a szülő nem tudja feldolgozni."
A szakember segítségével összeállítottunk egy listát, mit is jelenthet az iskolaérettség:
Testi fejlettség:
Hatéves korra egy átlagos gyerek kb.
120-130 cm, és 20-22 kg. Eltérések lehetnek, de ha a szükséges fizikai
erő nincs meg, felmerül a kérdés, bírja-e a gyerek az iskolával járó
megnövekedett terhet. Tapasztalat szerint a kisebb súlyú gyerek
fáradékonyabb, teljesítménye hullámzóbb.
A második alakváltás
jele a fogváltás. Ez tájékoztatást ad az idegrendszer érettségéről is. A
második alakváltás a gyerek számára megterhelő, nem jó, ha ez egybeesik
az iskolakezdéssel.
A cipőfűző megkötésének a tudása csak
részben gyakorlás függvénye (finommotorika, téri tájékozódás, vizuális
megfigyelőképesség).
Egészséges, ép érzékszervek:
Az írás, olvasás tanulásához
elengedhetetlen a jól működő látás, hallás. Érzékszervi fogyatékosság
esetén sokkal nehezebb a tanulás.
(A pedagógus találkozott olyan rejtett fogyatékossággal is, ami már akkor derült ki, amikor keresték a tanulási nehézség okát. (pl. látótérkiesés, keresztezett szem és füldominancia, lassú beszédhallás stb.)
Eszközkezelés, ceruzafogás:
A helyes ceruzafogás megsegíti a
vonalvezetést. Helytelen ceruzafogással sokkal nagyobb erőfeszítést
jelent az írás. Nehézségei igazán akkor jelentkeznek, amikor az írás
mennyisége megnövekszik.
Mozgás:
Nagyon fontos az elemi mozgások
összerendezettsége. Ezek a mellúszás, kúszás, mászás, lábujjhegyen
járás, sarkon járás, külső talpélen járás, guggoló járás, szökdelések,
fejemelések háton, hason. Ezek pontatlan, hibás végrehajtása az
idegrendszer éretlenségét jelenti. A tanulási nehézséget akár 70
százalékban okozhatják.
Szintén idegrendszeri rendellenességre
utal az egyensúlyérzék bizonytalansága, ez figyelemkoncentrációs és
magatartási zavart okozhat.
Fontos a finommozgások fejlettsége is.
A
vállöveknek, csuklónak, ujjaknak mozgékonynak, függetlennek kell
lenniük. Ez előfeltétele az írástanulásnak. Jó tudni, hogy a
beszédmozgás is finommozgás.
Átlag szülő nem gondol arra, milyen
fontos szerepe van a keresztcsatornák jó működésének. Ennek az a
szerepe, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a
végtagjait. Ha nem történt meg a függetlenedés, a gyermek nem csak a
kezével ír, hanem sokszor a lába, nyelve, egész teste követi az
írásmozgást. Az akaratlan mozgások pedig nagyon fárasztják a gyermeket,
egyszerűen elfárad az írástól.
Testséma:
Nagyon fontos, hogy ismerje saját
testét, méghozzá biztonsággal. Bizonytalan testséma a világban való
tájékozódást is bizonytalanná teszi.
Dominanciák:
Fontos, hogy az iskolába kerülő gyermek
kialakult dominanciával rendelkezzen. A nem megfelelő kézzel történő
írástanulás súlyosabb esetben beszédzavarhoz is vezethet. A dominanciák
akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek. Az ellentétes oldali
lábhasználat pl. gyakran jár együtt a számolási készség gyengeségével.
Az
ellenoldali szem használata átállíthatja a kezet. Az ilyen gyerekek
gyakrabban olvasnak visszafelé, felcserélnek betűket, akár szótagokat.
Lassúbb a szövegértés, és a szövegre való emlékezés. A füldominancia
akkor jó, ha domináns kéz oldalára esik. Az ellenoldali fül használata
eredményezhet pontatlan és lassúbb beszédhallást, ritmus gyengeséget.
Szem, szem-kéz koordináltság:
Ha a két szem koordinálatlanul mozog,
vagy nehezen fixál, az olvasás, és az írás megtanulását nehezíti. A
szem-kéz koordinálásra van szükség akkor, amikor a vonalrendszerben kell
elhelyezni a betűket.
A szakember szerint éretlenségénél fogva a
hatéves gyermek még alkalmatlan arra, hogy a szűk vonalrendszerben, a
vékony ceruzával szépen tudjon írni. "Az úgynevezett kézközépcsont csak
kb. 10-12 éves korra éri el a teljes érettségi fokát. Vagyis amikor a
jól szervezettnek mondott oktatási rendszerünk megköveteli, hogy a
gyermek 6 éves korában megtanuljon írni, arra kényszerít, hogy erőszakot
vegyünk a természet rendjén" – mondta Kelemenné Lukács Pendzsi.
Térérzékelés:
A beiskolázás előfeltétele a jó
térérzékelés. Bizonytalan térérzékelés a gyermek nyugtalanságát
okozhatja. Egész személyisége bizonytalanná válhat. Indokolatlan
félelmei lehetnek, ami akár agresszióban nyilvánulhat meg.
A térirányok felismerése térben és síkban elengedhetetlen feltétele az írás, olvasás megtanulásának.
Reprodukáló
képesség térben és síkban előfeltétele annak, hogy a gyermek le tudja
utánozni, másolni a látott mozdulatot, térbeli konstrukciót, vagy a
síkban alkotott mintát. Ennek hiányában képtelen lesz önállóan dolgozni.
Képtelen lesz átfordítani a tanítói utasítást, mintát. Mint tudjuk
ugyanis, a tanulás egyik legfontosabb útja az utánzás, másolás.
Soralkotás,
sorritmus folytatása: az írástérben és időben meghatározott rend,
szabály szerint alkotott sor. Az olvasás egy betűsor dekódolása. Vagyis a
soralkotás képessége nélkül lehetetlen megtanulni írni, olvasni.
Az
iránykövetés képessége azt jelenti, hogy a gyermek keze képes legyen a
gyors, hirtelen irányváltoztatásra. Vizsgálat tárgyát képezi az is, hogy
a gyermek számára melyik a természetes irány. Az, hogy balról jobbra
haladva írunk, olvasunk, megállapodás kérdése, nincs köze a
természetességhez. Nem biztos, hogy a gyermek számára magától értetődő
ez az irány. Ezt meg kell tanulnia.
Alak-háttér:
A fontos információk kiválasztásához
szükséges a biztos alak-háttér megkülönböztetés. Azért kell, hogy a
gyermek el tudjon vonatkoztatni a zavaró körülményektől, meg tudja
különböztetni az alakot a háttértől. Ennek hiánya okozza a figyelem
elterelődését, elvonja a figyelmet az olvasott szövegről, tekintete
ugrál a sorok között.
Gestalt látás:
Az olvasástanuláshoz szükséges ez a
képesség. Ettől függ, hogy a gyermek tudja-e a részeket egészként
értékelni, a betűsort szóként felfogni. Fejletlensége okozza az
összeolvasás nehézségét.
Alak, forma, szín és nagyságállandóság:
A betűfelismeréshez, olvasáshoz
szükséges képesség. Fejletlensége okozza, hogy a gyermek nem tudja
megkülönböztetni, megfeleltetni a kis és nagybetűket. Nem tud
nyomtatottról írottra átfordítani.
Mint tudjuk, minden hangnak
négy betűalakját kell megjegyeznie, és ezek a betűalakok előfordul, hogy
nem is hasonlítanak egymásra. Ezen képesség hiányában ez lehetetlen
lenne.
Azonosság felismerése a betűfelismeréshez szükséges. Ez
teszi lehetővé, hogy különböző szövegkörnyezetben is felismerje a
betűket.
Különbözőség felismerése szintén a betűfelismeréshez
szükséges. Fejlett megkülönböztető képesség nélkül nagyon nehéz az
olvasás, írás megtanulása. Hiánya betűtévesztést, helyesírási nehézséget
okoz.
Auditív megkülönböztetés:
Ez jelenti az egyes hangok
elkülönítésének képességét, az időtartam meghallását, a zöngés-zöngétlen
hangok megkülönböztetését. Hiánya nehezíti az írás-olvasás
megtanulását. Komoly helyesírási nehézséget okoz.
Analizálás-szintetizálás:
Előfeltétele az olvasás, írás
megtanulásának. Azt jelenti képes- e a gyermek hangokra bontani a
szavakat, és a hangokból képes-e szavakat összerakni. Hiánya gyenge
olvasást, írást, helyesírási nehézséget eredményez.
Átfordítási képesség:
Ez az a képesség, amikor az egyik
érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon
reprodukáljuk. Amikor a látott, hallott, tapintott, vagy emlékképek
formájában tárolt ismereteket képi formában jelenítjük meg, vagy egy
jelsorral; az írással. Átfordítás az is, ha elmondjuk, amit látunk,
hallunk, tapintunk. Hiánya nagy nehézséget okoz a tollbamondásnál,
vezethet írásképtelenséghez, rajzolási képtelenséghez, szóbeli felelet
nehézségéhez.
Általános tájékozottság:
Egy hat éves gyermeknek illik tudni a
nevét, szülei nevét, lakhelyét, születési évét, szülei foglalkozását.
Széleskörű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról.
Életkorának megfelelően el kell tudni helyezni magát időben, társadalmi
környezetben. Ismernie kell az évszakokat, napszakokat, napokat, és azok
változásait.
Beszédkészség:
Iskolakezdésre tökéletesen kell ismernie
az anyanyelvét. Árnyaltan, összefüggően és grammatikailag helyesen kell
megfogalmaznia érzelmeit, gondolatát. Egy adott képről, összefüggő
mondatokban kell beszélnie.
Gondolkodás:
A megfelelő szintű fogalmi gondolkodás
előfeltétele az iskolai életnek. Ekkora már spontán el kell végeznie az
elemi gondolkodási műveleteket. Ha gondolkodásmenete nem logikus, vagy
nem tudja elvégezni az elemi gondolkodási műveleteket, mint pl.
összefüggések felismerése, következtetések levonása, elemi logikai
műveletek, ítéletalkotás, felmerül az értelmi fogyatékosság gyanúja.
Problémamegoldó
gondolkodás: Fejletlensége megnehezíti az írás, olvasás tanulását, a
beilleszkedést. Képtelen lesz az önálló munkára.
Az emlékezet:
A tanulásban elengedhetetlen az
emlékezet megfelelő szintű fejlettsége. Szükséges a bevéséséhez,
feladattartáshoz. Ehhez a következőkre van szükség:
Vizuális emlékezet:
- mechanikus
- késleltetett
Auditív emlékezet:
- mechanikus, szó, szám
- késeltetett
- hosszú távú
- ritmus emlékezet
Bármelyik
emlékezetfajta nem megfelelő működése nehezíti a tanulási folyamatot.
Hiányosságai lehetetlenné teszik az ismeretek rendszerré szerveződését,
ennek hiánya meggátolja az alkotó felhasználást.
Figyelem:
A jól rögzíthető és tartós figyelem a
feltétele a tanulásnak. A nehezen rögzíthető, könnyen elterelhető,
megtapadó figyelem nehezíti, esetleg lehetetlenné teszi az
ismeretszerzést. Másodlagos tünetként jelentkezhet a súlyos magatartási
és beilleszkedési probléma.
Emberrajz:
10-12 éves korig összefüggést mutat az IQ fejlődésével.
Feladattudat, feladattartás:
Iskolai munka elengedhetetlen része. Az
iskolaérett gyermek megérti, hogy vannak kötelességei, aminek akkor is
eleget kell, hogy tegyen, ha nincs hozzá kedve, fáradt, vagy inkább
játszana. Ha ez nem alakul ki, nehéz lesz az iskola, nyűg a tanulás.
Jó kudarctűrő képesség:
Nélkülözhetetlen a tanuláshoz. Tudja
elfogadni, hogy előfordul, hogy valami nem sikerül elsőre. Lássa be,
hogy hibázhat, és ne veszítse el türelmét, ne adja fel a próbálkozást.
Tanulja meg, a hibázás a tanulás útja.
Felnőttekhez való viszony:
Fontos, hogy bizalommal forduljon a
felnőttekhez, ha segítségre van szüksége. A szembeszegülő gyerek
megnehezíti helyzetét az iskolában.
A felsorolt alapképességek
megléte szükséges ahhoz, hogy az iskolai tanulás folyamata örömteli és
akadálymentes legyen a gyermekek számára. Egy-egy képesség fejletlensége
még nem teszi lehetetlenné a tanulást, de kisebb- nagyobb galibát már
okozhatnak. Ha több területen mutat gyengébb teljesítményt a gyermek,
felmerül az iskolaéretlenség gyanúja."
