2019. május 13., hétfő

Adatkezelési Tájékoztató


Adatkezelési Tájékoztató
A személyes adatok kezelésével összefüggő tevékenységeinket az új Európai Uniós általános adatvédelmi rendeletben (GDPR: General Data Protection Regulation) kötelezően előírt és alkalmazandó szabályok tekintetében felülvizsgáltuk és elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy az abban, valamint a hazai hatályos jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelően végezzük.

Az Adatkezelő adatai, elérhetősége
A weboldal üzemeltetője
(a továbbiakban: Adatkezelő):
Pilisi Játékország Óvoda
Elérhetőségeink:
Postai címünk:
2721 Pilis, Rákóczi u. 42.
Email címünk:
ovodapilis@gmail.com
Telefonszámunk:

Adatvédelmi tisztviselőnk neve:
Dr. Fejes Péter
Elérhetősége:
drfejes.peter@hanganov.hu

Az adatkezelés alapelvei

Elkötelezettek vagyunk a weboldalt felkereső látogatóink és minden érintett személyes adatainak védelmében egyaránt, kiemelten fontosnak tartjuk információs önrendelkezési joguk tiszteletben tartását.
A személyes adatokat bizalmasan kezeljük és megteszünk minden olyan biztonsági, technikai és szervezési intézkedést, amely a személyes adatok biztonságát garantálja.
Amennyiben olyan kérdése merül fel, amely jelen adatkezelési tájékoztatónk alapján nem egyértelmű, kérjük, hogy vegye fel a kapcsolatot velünk fenti elérhetőségeinken! Törekszünk arra, hogy minél gyorsabban válaszoljunk Önnek, viszont amennyiben kérdése megfelelő megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor legfeljebb 15 napon belül vállaljuk annak megválaszolását.
Bármikor kérhet tájékoztatást személyes adatai kezelésével kapcsolatban írásban (emailben, illetve postai címünkre megküldött levélben) vagy szóban (telefonon). Felhívjuk a figyelmét, hogy telefonon történő megkeresése esetén – amennyiben adatkezeléssel kapcsolatos igénye indokolja (pl.: adatainak törlését kéri) –, akkor azonosítanunk kell abból a célból, hogy jogosult-e a kérésre, mielőtt teljesítjük azt. Ha az azonosítás nem lehetséges, akkor kizárólag általános tájékoztatást adhatunk az adatkezeléssel kapcsolatban. Emiatt javasoljuk, hogy kérdését vagy igényét lehetőleg írásban jelezze.

Alkalmazott jogszabályok

Kötelezettséget vállalunk arra, hogy a személyes adatok kezelését a mindenkori hatályos, különösen pedig az alábbiakban felsorolt jogszabályi előírásoknak megfelelően végezzük:

Panaszkezelés és további jogérvényesítési lehetőségek

Mindent tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a személyes adatok kezelése a jogszabályoknak megfelelően történjék. Amennyiben úgy érzi, hogy nem feleltünk meg ennek vagy bármilyen kérdése merülne fel ezzel kapcsolatban, kérjük jelezze nekünk fenti elérhetőségeinken.
Személyes adatai védelméhez fűződő jogai megsértése esetén jogorvoslati lehetőségért – amennyiben az Adatkezelő az Ön jelzése ellenére sem szünteti meg jogsértő magatartását – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhat, alábbi elérhetőségein:
Hivatalos név:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)
Postai cím:
1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.
Telefonszám:
 +3613911400
Email:
Weboldal:

A weboldalon kezelt adatok

Weboldalunk nyilvános tartalmát bárki – személyes adatai megadása nélkül – megtekintheti, az nem kötődik regisztrációhoz vagy bejelentkezéshez.
A weboldal meglátogatásával, használatával összefüggésben az alábbiakban felsorolt adatokat kezeljük a jelen tájékoztatóban megfogalmazott célból és ideig, továbbá az adatkezeléshez fűződő jogai érvényesítését a következők szerint biztosítjuk:

Sütik (cookie) kezelése

Mi a süti?
A süti (cookie) a weboldalunk megnyitása és használata során az Ön által erre, az internet elérésére használt készülékén (számítógép, okostelefon) elhelyezett szöveges fájl, amely jellemzően a webszerver és az Ön készüléke közötti kapcsolatra vagy a weboldal működésére vonatkozó információkat tartalmaz (például úgynevezett munkamenet vagy session azonosítót, amely egy betűkből, számokból és egyéb írásjelekből álló egyedi karaktersorozat; a weboldal Ön által történő megnyitásának, felkeresésének időpontját, stb.), s amelynek tartalmát alkalmanként – amíg Ön a weboldalunkat böngészi vagy amikor később újból meglátogatja – a webszerver visszaolvassa onnan. A süti tartalmának segítségével képes a weboldal (szerver) a felhasználói élményt javítani, illetve a weboldalon nyújtott szolgáltatásokat megvalósítani. Amikor például egy webáruházban vásárol, általában ilyen sütik alkalmazásával képes a webáruház megkülönböztetni egymástól és kezelni a folyamatban lévő vásárlásokat (pl.: a kosár aktuális tartalmát). Ha vásárlás közben esetleg megszakad az internetkapcsolata, a weboldal a korábban letárolt süti alapján tudja azt, hogy milyen terméket tett be a kosarába, melyik terméket kereste, s amennyiben helyreállt a kapcsolat, folytatni tudja a vásárlást ott, ahol éppen abbahagyta.
Az adatkezelés célja
A weboldalunkra látogató felhasználók azonosítása, egymástól való megkülönböztetése, illetve a felhasználók aktuális munkamenetének azonosítása, az annak során megadott adatok tárolása, az adatvesztés megakadályozása.
A kezelt adatok köre
A weboldalunkon alkalmazott sütik a weboldal működését támogató, úgynevezett funkcionális sütik, amelyek a weboldal programkódja által értelmezhető információkat tartalmaznak.
A funkcionális sütikben tárolt információkat nem továbbítjuk harmadik fél számára.
Az adatkezelés időtartama
A weboldalunkon alkalmazott funkcionális süti érvényessége ideje 1 év, ugyanakkor e hosszabb érvényességi idejű süti tartalmához weboldalunk kizárólag akkor férhet hozzá, ha Ön újra felkeresi weboldalunkat ugyanarról a készülékről és a sütiket időközben nem törölte le arról.
Jogérvényesítés
A legtöbb internet böngésző program automatikusan engedélyezi a sütik használatát. Ön viszont ezt a beállítást bármikor megváltoztathatja, tilthatja és törölheti is a sütiket. A készülékén tárolt sütik tartalmához bármikor hozzáférhet, azt megismerheti, megnézheti.
A sütik kezelésére, használatuk letiltására vagy törlésére az ismert internet böngésző programoknak általában a beállításaik között, jellemzően a biztonság, adatvédelem vagy adatvédelmi beállítások elnevezésű almenüben, süti vagy cookie néven van lehetősége.
További információkat a sütik kezeléséről az adott program súgójában, illetve a következő hivatkozásokon, a program nevére kattintva találhat: Internet Explorer, Chrome, Mozilla Firefox, Edge.

Weboldalon megjelenített kép- és videófelvételek

Weboldalunkon rendszeresen beszámolunk az óvodánkat érintő rendezvényekről, eseményekről, programokról, amelyek kapcsán kép- és videófelvételeket is megjelentetünk.
Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a weboldalunkon megjelentetett kép- és videófelvételek tartalma ne sérthesse mások személyiségi jogait vagy jogos érdekeit, s azok jogszerű felhasználására engedéllyel, felhatalmazással rendelkezzünk minden esetben.
Az adatkezelés célja
A weboldal látogatóinak tájékoztatása.
Az adatkezelés jogalapja
Önkéntes hozzájáruláson alapul az adatkezelés az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) és az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján.
A kezelt adatok köre
A felvételeken szereplő, beazonosítható, felismerhető természetes személyek képmása.
Az adatkezelés időtartama
Az érintett hozzájárulása visszavonásáig, illetve az adott tartalom weboldalunkról történő törléséig.
Jogérvényesítés
Adatai kezeléséről bármikor kérhet tájékoztatást fenti elérhetőségeinken vagy az adott rendezvény. program szervezőjétől, amennyiben nem intézményünk szervezte azt.
Adatai törlését is kérheti, s kérésére azokat a felvételeket, amelyeken beazonosítható, felismerhető, weboldalunkról eltávolítjuk.
Kik ismerhetik meg az adatokat?
A weboldalunkon nyilvánosságra hozott információkat bárki megismerheti, megtekintheti, aki meglátogatja az oldalt.
Hozzászólásokkal kapcsolatban adatok
Weboldalunk csoportokhoz kapcsolódó, illetve egyéb tematikus blog aloldalain elhelyezett bizonyos tartalmakhoz lehetőség van hozzászólást írni. A hozzászólást Google Fiók használatával, név és weboldal cím (URL) megadásával, illetve név megadása nélkül (anonim módon) egyaránt lehetősége van megtenni.
Az adatkezelés célja
Szabad véleménynyilvánítás biztosítása.
Az adatkezelés jogalapja
Önkéntes hozzájáruláson alapul az adatkezelés az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) és az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján.
A kezelt adatok köre
Attól függően, hogy a hozzászólás beküldése során melyik azonosítási módot választaja, az alábbi adatokat kezelhetjük:
·         név,
·         saját honlap címe,
·         Google fiók adatai (név, email cím).
Az adatkezelés időtartama
A hozzászólása során megadott személyes adatait önkéntes hozzájárulása visszavonásáig, illetve az adott tartalom weboldalunkról történő törléséig kezeljük.
Jogérvényesítés
Adatai kezeléséről bármikor kérhet tájékoztatást fenti elérhetőségeinken.
Szintén bármikor kérheti adatai helyesbítését, amennyiben azt tapasztalja, hogy például hibásan adta meg vagy tévesen, illetve hiányosan rögzítettük azokat.
Személyes adatai törlését fenti elérhetőségeinken keresztül kérheti.

Kapcsolatfelvétel céljából kezelt adatok

Weboldalunkon megtalálható elérhetőségeink bármelyikén felveheti Velünk a kapcsolatot. A kapcsolatfelvétel során megadott személyes adatait kizárólag az Önnel való kapcsolattartásra használjuk, azokat nem továbbítjuk.
Az adatkezelés célja
Az ügyfelekkel történő kapcsolattartás.
Az adatkezelés jogalapja
Érdeklődés, tájékoztatás kérése esetén önkéntes hozzájáruláson alapul az adatkezelés az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) és az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján.
A kezelt adatok köre
A kapcsolattartásra az alábbi adatok közül az Ön által önkéntesen megadottakat kezeljük:
·         név,
·         email cím,
·         telefonszám,
·         cím (postacím).
Az adatkezelés időtartama
A kapcsolattartás céljából megadott személyes adatait a kapcsolatfelvétel jellegétől függően különböző ideig kezeljük.
A szükséges tájékoztatás megadását követően nem őrizzük tovább, kivéve, ha az eseti jellegű kapcsolatfelvétel tárgyában jogszerűen igény érvényesíthető, abban az esetben annak igazolhatósága céljából legfeljebb 5 évig megőrizhetjük.
Jogérvényesítés
Adatai kezeléséről bármikor kérhet tájékoztatást fenti elérhetőségeinken.
Szintén bármikor kérheti adatai helyesbítését, amennyiben azt tapasztalja, hogy például hibásan adta meg vagy tévesen, illetve hiányosan rögzítettük azokat.
Adatai törlését is kérheti, s ha annak nincs jogszabályi akadálya, akkor kérésének haladéktalanul eleget teszünk (ellenkező esetben pedig tájékoztatjuk a törlés megtagadásának indokáról).
Kik ismerhetik meg az adatokat?
Az Ön által megadott adatok megismerésére kizárólag munkatársaink jogosultak.

Az adatkezelés biztonsága

Az általunk kezelt személyes adatok biztonsága érdekében megteszünk minden olyan technikai és szervezési intézkedést, amely szükséges ahhoz, hogy az adatok védettek legyenek a véletlen törlés (megsemmisülés), a jogosulatlan felhasználás vagy módosítás ellen. Az informatikai rendszereinkben kezelt adatokhoz a hozzáférést jogosultsági rendszer alkalmazásával, kizárólag munkatársaink számára engedélyezzük.
Fentiekkel gondoskodunk arról, hogy a kezelt adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá, ne hozhassa nyilvánosságra, ne továbbíthassa, valamint ne módosíthassa vagy törölhesse azokat.

Az adatok továbbítása

Személyes adatait azok megismerésére jogosultsággal nem rendelkezők számára nem adjuk át, harmadik félnek kizárólag abban az esetben továbbítjuk, ha Ön ehhez előzetesen hozzájárulását adta. Kivételt képezhet ez alól, ha az adatok továbbítását jogszabály előírja kötelezően számunkra, így például egy esetleges hatósági vizsgálat, amely esetén az eljáró hatóság (pl.: rendőrség, ügyészség, bíróság, stb.) hivatalos megkeresésére a megkeresés céljából szükséges adatokat kötelesek vagyunk átadni. Ehhez az Ön külön hozzájárulása nem szükséges, mivel ez törvényben meghatározott feladatunk.

Az Adatkezelési tájékoztató felülvizsgálata és elérhetősége

Fenntartjuk a jogot jelen tájékoztató felülvizsgálatára és szükség szerinti módosítására, amely indokolt lehet a vonatkozó jogszabályok vagy adatkezelési tevékenységünk, az arra alkalmazott technológia megváltozása esetén egyaránt. Amennyiben a módosítás az önkéntes hozzájárulása alapján kezelt személyes adatait is érinti, akkor erről haladéktalanul tájékoztatjuk, s személyes adatai további kezelését felfüggesztjük mindaddig, amíg ahhoz nem járul hozzá újra.
A mindenkori hatályos Adatkezelési tájékoztató elérhető mindig itt, a weboldalon nyilvánosan közzé téve.

2016. február 4., csütörtök

"Alsós iskolaválasztás szempontjai - Tanárt,közösséget,tanítási módszert vagy iskolát válasszunk?"






Egy kis segítséget próbálunk nyújtani a szülőknek a cikk segítségével a beiratkozás előtti időszakra ...


"Én válasszak vagy bízzam a véletlenre? Szülő dönt vagy a gyermek? Vannak-e félelmeim és azok valósak-e az iskolával kapcsolatban? Szülőként mitől szorongok? Hogyan hat a szülőre a médiában terjedő sok rossz hír? Szempontsorokat mi alapján alakítson ki egy szülő? Mi a prioritás, az iskola közelsége, a tanítási módszer, a szakkörök kínálata, a közösségi aktivitások vagy hogy majd néhány év múlva egyedül is haza sétálhasson a gyerek? Fontos-e, hogy e-napló online felületén nyomon tudjuk követni a kapott érdemjegyeket, egyáltalán jegyekben szeretnénk-e , hogy mérjék a gyerek tudását , hozzáállását vagy szöveges értékelésben?

Összeszedtük a választási szempontokat, ami alapján összeállíthatjuk saját preferencia listánkat.
Engedjék meg, hogy egy játszótéri párbeszédből idézzek, ahol két anyuka beszélget az iskoláról:

 A1: „ Annyira pánikolok, hogy hova vigyem a gyermekem iskolába. Ti melyiket választjátok?”

A2: „ Szerintem az a legfontosabb, hogy a lakhelyhez közel legyen!”

A1: „Na hát, oda soha nem vinném a gyerekem! Olyanokat hallok róla, hogy az valami borzalmas!”

A2: „Miért, miket hallottál róla?”

A1: „ Hát rengeteg a tanulnivaló, meg hogy a tanárok rángatják a gyerekeket és mindenki hozza el a gyerekét onnan!”

A1: „ Kitől hallottad?”

A2: „Ó édesem, itt a játszótéren minden anyuka megfordul, olyan storyk vannak. Meg a facebookon is van egy zárt csoportunk, hát ott is, amiket olvastam arról a suliról. Borzasztó!”

Igen, talán kérkedve olvassa a sorokat, de a felméréseink alapján nagyon erőteljes a szülőknek a szorongása és a pánikreakciója az iskolai felvétel és iskolaválasztás idején. Úgy tűnik, hogy a sok online-offline információ sokszor torzult formában jut el a szülőkhöz, amire aztán döntéseket alapozhatnak. Azt gondoljuk, hogy felelős szülőnek lenni ma nem könnyű, de nem is lehetetlen. Nézzünk meg pár dolgot, ami segíthet bennünket az iskolaválasztásnál.

iskolas_gyerekek 
 Magyarországon az alsós iskolaválasztásnak  kicsivel több, mint egy évtizedes történelme van.  Régen nem dönthettek önállóan a szülők, hanem a körzeti iskolában kellett elkezdeni a tanulmányokat. Nem fordult meg a dolgozó szülői társadalom gondolataiban, hogy melyik iskolát válassza, hiszen  választás tulajdonképpen nem volt. Ma – amikor választási lehetőségeink és jogaink vannak – iskolát választunk, azon belül pedig pedagógust, így kiemelkedően fontossá vált a szülők számára ez a tematika. Komoly feszültségeket, vitákat generál az iskolai igazgatói szobákban. Természetesen bizonyos esetekben érthető a válogatás, amennyiben a mozgás-, beszéd- és egyéb területen akadályok nehezítik az általánosan megvalósított pedagógiai folyamatokat .  Azonban a legtöbb esetben alaptalan a szorongás, mert nem az iskolaválasztáson múlik, hogy az első 4 év milyen minőségben fog eltelni. A jól „kiválasztott” iskolában is történhetnek a gyermekkel olyan dolgok, ami miatt váltani kell és az „ide vették fel, ez jutott nekünk” kategóriába került gyermekek is fejlődhetnek csodásan.
Nézzünk néhány szempontsort, ami alapján szoktak a szülők választani. Ezeket nem fontossági sorrendben írom, hiszen az mindenkinek teljesen szubjektív. A felsorolás a saját szempontsoraink felállítását segítheti, ami az elsődleges szempont az iskolaválasztáshoz. Ha saját szempontsor nélkül indulunk el, rengeteg vélemény és észrevétel eltérítheti a családokat. Olvassák végig figyelemmel és állítsanak össze maguknak egy reális szempontsort, ami az önök életviteléhez a legoptimálisabb:
girls pupels 
Körzet szerint hova tartozunk (elsődlegesen a körzeti iskolába kell bejelentkezni akkor is, ha a gyermek nem ott kezdi meg a tanulmányait)
  1. Pedagógiai program (Minden iskola rendelkezik vele, ami meghatározza az iskola életét, céljait, eszközeit, pedagógiai útját, szokásokat, szabályrendszert. Honlapokra feltöltött!)
  2. Távolság (reggeli és délutáni utazás, megközelíthetősége nagyon fontos szempont, hiszen a reggeli rohanások megnehezítik a családok életét. Ezen felül amikor a gyermek majd már önállósodik, nem mindegy honnan kell egyedül hazamennie. )
  3. Előzetes jó iskolai saját tapasztalat (ha a testvér/testvérek jártak már abba az iskolába és pozitívak a tapasztalatok, akkor könnyebb a döntés is.)
  4. Délutáni foglalkozások, sportkörök, lehetőségek (mivel sok időt töltenek bent a gyerekek az iskolába, így legtöbben az iskolai sportkörökből és fejlesztő foglalkozásokból fognak választani. Ha valakinek ez fontos szempont, akkor érdemes körbenéznie  az iskolai honlapon)
  5. Pedagógus személyisége és hivatástudata (ma már nagyszerű lehetőséget biztosít a legtöbb iskola, hogy a szülők és a gyerekek találkozhassanak a pedagógussal és elsődleges tapasztalatot szerezzenek. Nincs „ tökéletes vagy tökéletlen” pedagógus, hanem van a gyermekemhez összeillő és kevésbé összeilleszthető személyiségű pedagógus és ember! Higgyék el, hogy ezt mi a legtöbbször szülőként egy egyszeri találkozóból nem dönthetjük el. A pedagógusok hivatástudata pedig fejleszthető, magam is ezzel segítem a pedagógusokat!)
  6. Gyermekem típusa alapján (ha egy érzékenyebb vagy szorongóbb típusú vagy egyéni fejlődésmenetben haladó  gyermekem van, akkor ez nagyon fontos szempont ahhoz, hogy a későbbiek folyamán a konfliktusokat megelőzzük. )
  7. Iskolai étkezés és a gyermekem étkezése (sok esetben ha valamilyen allergén vagy intolerancia miatt egyéni, dietetikus által megszabott étrendet kell követnie, akkor figyelembe kell venni, hogy az iskola tudja-e ezt hosszabb távon biztosítani a gyermek számára )
  8. Lehetőség a felső évfolyamra (amennyiben egy gyermeknél azt szeretnénk, hogy az alsó osztályok után a felső osztályokat helyben folytassa,  érdemes ezt a területet körbejárni. Nagyon előnyös lehet a közösségek létrejötte miatt vagy  az egymáshoz közel lakó gyerekek a tereken is keressék egymás társaságát a későbbiekben)
  9. Hova mennek az ovis barátok (ha egy ovis baráti kör összeállt, akkor sokszor látjuk, hogy együtt egy helyre mennek tovább. Viszont fontos arról is tudni, hogy a legtöbb esetben az új közösségi lehetőségek miatt 1-2 év alatt megváltoznak a barátok és nem biztos, hogy ugyan úgy fogják egymás társaságát keresni!)
  10. Erkölcsi nevelés hitoktatás területén (amennyiben a családnak elsődleges prioritásában benne van, hogy a gyermek iskolán belül is részesüljön hitoktatásban és erkölcsi nevelésben, így ez maghatározhatja, hogy merre vannak vallásos iskolák. A normál önkormányzati iskolákban is működnek hitoktatások)
  11. Tehetséggondozás (egyre több gyermeknél jelenik meg a lehetőségek miatt a tehetségek csírája alsós korosztályban. A pedagógiai programnak tartalmaznia kell a tehetség szűrését, gondozását rejlő iskolai lehetőségeket. Azonban a tehetség nagyon sokszínű, az iskolai keretek csak egy bizonyos részét képesek átfogni. A rejtett tehetségek vagy a zsenialitással járó magatartásformák sokszor akadályt képezhetnek ebbe, ami az iskolai keretben nem derül ki. )
  12. Iskolai bemutató alapján született belső benyomás (egyre több szülőnél tapasztalom, hogy az ő első benyomása és a gyermekére adott pedagógus  reakciója dönt a dolgokban. Azonban ne felejtsük azt el, hogy ha valaki nincs ránk jó benyomással, attól még a gyermekemmel csodás utakat járhat be. A pedagógusokra nehezedő „mindenkinek meg kell felelnem” lelkiállapot miatt nem biztos, hogy egy bemutatón a valós és csodás oldalát tudja majd bemutatni, főleg ha tömegben szorongóbb típus. No meg termékeket szoktunk bemutatni, így ez a dolog egy kissé eltárgyiasultnak látszik. Sokszor épp az ellenkezője lehet az igaz annak, amit látunk. Ha képesek lennénk az ösztöneinkre figyelni, az segíthetne ilyenkor!)
  13. Iskola előkészítés (vannak, akik olyan iskolát keresnek, ahol  egy év iskola előkészítőben részesülnek  vagy az első osztály részeként több héten keresztül csak előkészítéssel foglalkoznak)
  14. Testvérek egy iskolába járása alapján vagy osztálylétszám alapján (fontos, hogy figyelembe vegyük azt az oldalát is a dolgoknak, hogy ha a szülő munkája miatt a nagytestvér hozza-viszi a kisgyermeket, akkor egy helyről könnyebb megközelíteni az otthont, mint két külön helyről. Az osztálylétszámoknál pedig sok esetben a zaj és az alkalmazkodási nehézségek miatt fontos lehet, hogy a gyermeknek kis létszámú osztályban segítsék a fejlesztését)
  15. Iskola környezete (városi szmog vagy magashegyi levegő sokszor az iskolai adottság kérdése, de ha a gyermek allergiás, asztmás, rákos megbetegedésből felgyógyult, akkor elsődlegesen fontos lehet a választásban!!!)
  16. Iskola akadálymentessége (amennyiben gyengén látás-, esetleg mozgáskorlátozottság jellemzi a gyermekünket, így javaslom végigjárni az iskolát, hogy a mindennapos iskolai tájékozódás biztonságos-e a gyermeknek. Javaslom rákérdezni arra is, hogy a speciális fejlesztést tartó gyógypedagógus vagy konduktív pedagógus kiutazik-e a fejlesztésére az iskolába egy tanéven keresztül!!)
  17. Differenciált, egyéni specifikumok figyelembevétele (a differenciálásnak meg kell történnie akkor is, ha valaki nehezebben képes tanulni vagy ha valaki annyira előrehaladott a tanulmányaiban, hogy érettebb feladatok segíthetik csak a motiváció fenntartását és a fejlődését. Erre külön kitér a program is, egyre nagyobb szükség lehet rá!!!)
  18. Iskolai közösségek (vannak-e az iskolában olyan közösségeket erősítő, építő és fejlesztő klubok, szakkörök, közös családi programok, kirándulások, síelések, amelyben nem az osztály számít, hanem az iskolai közösségek együttműködtetése. Egyre fontosabb kompetencia! A jövő munkahelyei már erre fognak épülni!!))
  19. Házirendi szabályozások és problémamegoldás, agressziókezelési technikák (a házirend tartalmazza azokat a jogokat és kötelességeket, amiket a szülőnek és gyermeknek egyaránt be kell tartania! A szülőknek nem csak jogaik, hanem kötelességeik is vannak, így érdemes átnézni minden családnak, hogy tudják-e azt tartani, vállalni, gyermekükkel betartatni! Fontos azonban az érdeklődésnél arra is kitérni, hogy az iskolán belüli problémákat és agressziókat miként kezelik, mik az eljárások, módszerek, hiszen sajnos már mindenhol erőteljesen jelen van az osztályok életében az agresszió!)
Természetesen még sok szempont az, ami alapján választhatnak a szülők iskolát, itt a leggyakrabban előforduló eseteket hoztam. De a legfontosabb feladatunk, hogy készítsük el a saját szempontrendszerünket először. Ha megadatik egy családban az, hogy édesanya és édesapa erről közösen döntsön, akkor mindkét szülő érzése, véleménye fontos és meghatározó! Érdemes erre nyugodt körülmények között egy kis időt szánni! Amennyiben az a körzeti iskola az elsődleges szempont, nincs értelme elmenni még 5-8 iskolába a nyílt napra. Amennyiben a pedagógiai program alapján művészeti vagy sportosztályt keres, akkor le kell szűkíteni a kört a tartalom alapján és csak azon belül érdemes körbenézni. Az önkormányzatok honlapján az oktatási részlegen lehet tájékozódni és megtudni azt, hogy a városokon, kerületeken belül milyen iskolai lehetőségek vannak az állami- és a magán szférában.
Ha szülőként újrakezdeném a gyermekeimmel az iskolaválasztást, akkor az lenne a legfontosabb szempontom, hogy a gyermekeim szerető, biztonságos, elfogadó- és motiváló légkörben nevelkedjenek, ahol a befogadó osztályközösségben  kipróbálhatják  önmagukat többféle szerepkörben, és a        „jó – rossz” gyerek közti átmeneteket  is megengedném. Ahol minden nap új esély nyílik az elfogadásra, megbocsátásra , a bocsánatkérésre és a feltétel nélküli szeretetre. Ahol az életről tanulnak a tankönyvből, de legfőképp az udvaron vagy a természetben. Ahol nem lényeg, hogy hányszor van nyelvi óra, hanem az a legfontosabb, hogy vajon beszélgetnek-e az anyanyelvükön mindennap az osztályközösségek.  Ahol nem szégyen elmondani, ha bántanak, mert épp árulkodásnak minősítik. Ahol nem csak az van elismerve, aki „5-ös” tanuló, hanem az is, aki megvédte szünetben az osztálytársát.  Ezek is fontos választási szempontok! Hogy ez eldönthető-e előre? Természetesen nem, hiszen el kell indulni az iskolai életbe egy osztályközegbe, ahol majd kialakul az, hogy valójában a gyermekem milyen és be tud-e integrálódni abba az iskolai és osztályközösségbe vagy sem. Amennyiben nem, a szülő ne hibáztassa magát és a környezetét sem, hiszen van ilyen.  Van, akinek csak azért nehéz a beilleszkedés, mert az intelligenciaszintje túl magas a korosztályához képest és nem jelent az iskola elég motivációt, kihívást. De ma már van arra is lehetőség, hogy útközben jelezzük az iskola felé és közösen találjunk rá megoldást.  Ha ez akadályokba ütközik, akkor találjunk a gyermekünknek más – számára optimálisabb, hozzá illőbb – helyet az oktatás területén.
Az aggodalmaskodás és a szorongás rossz tanácsadó, ráadásul a gyerekek ezt megérzik rajtunk!  A lehetőségekhez képest érdemes leegyszerűsíteni a választási szempontsorainkat és a legfontosabb szempont alapján megcélozni a választott iskolát! Utána pedig nyugodt lelkülettel elkezdeni az iskolát,  segítve a gyermekünket minden élethelyzetben!

Nyugodalmas, békés iskolaválasztást kívánok minden felelős szülőnek!"




2015. január 21., szerda

Iskolaérettség...





(katt a linkre,ha körbenéznél ott)


"Bevezető (csapongó) gondolatok

Pár napja elhangzott a megtisztelő felkérés kollégáimtól: írjak egy cikket az iskolaérettségről és én azonnal elvállaltam. Arra gondoltam, hogy több tucat szülői értekezlet, fogadóóra, személyes beszélgetéssel, leírt oldallal a hátam mögött ez igazán nem okozhat problémát. Bevallom: tévedtem. Nem is olyan könnyű egymást nem, vagy alig ismerve egy ilyen fontos kérdést körbejárni. Cikáznak a gondolataim: hogyan lehetne a sok száznyi, ezernyi gondolat közül kiválasztani azt a párat, mely majdnem mindenkinek segítséget nyújthat abban, hogy hogyan is készüljön fel saját maga arra, hogy iskolássá válik a gyerkőce? Arra, hogy mivel is tudná segíteni a hátralévő hónapokban azt, hogy gyereke is minél felkészültebben, minél több sikerélménnyel, minél kevesebb kudarccal élje meg az „életmód” váltást? Erről bizony ahányan vagyunk, annyiféle módon gondolkodunk óvónőként, tanítóként, szülőként és nekem ahelyett, hogy végre rendszerbe állnának a gondolataim csak tovább „csaponganak”.
Eszembe jut Zsófi, aki három éven keresztül mással sem „foglalkozott”, mint „egyszemélyes színházat játszott”, ha volt néző, akkor is és, ha nem volt, akkor is. Látszólag semmi más nem érdekelte, és ma egy zenekar énekese. Chris, aki 5 évesen ment el iskolába, mert addigra folyékonyan olvasott és éppen a japán írást „tanulta”. Ma már a felhők fölött száll nap, mint nap. Babuci, aki két évig meg sem szólalt, csak figyelt, és ma régészként dolgozik. Rebi, aki nem bírta elviselni a szabályokat és „undok békává” varázsolt, mert nem akartam megengedni Neki valamit, amit épp tenni akart. Ma már egy cég kommunikációs igazgatója… és sorolhatnám még tovább a neveket, az „élettörténeteket”, akiknél bizony elég nehezen tudtuk eldönteni, hogy mikor és hova menjenek el iskolába. Féltettük őket a „kihívásoktól” és lám, lám mindegyik megtalálta a helyét a világban. Az óvodai élet vége és az iskolai élet kezdete egy új kihívás mind a családok, mind a gyerekek számára, mely inspirál és ez az inspiráció az, ami segít fejlődni, tovább haladni. Persze hogy, mint minden változás, egy kicsit (nagyon) „stresszel” és ebben az összeállításban ahhoz próbálnék meg segítséget nyújtani, hogy ebben az „érzelmileg felfokozott helyzetben”, mire is figyeljünk, mit is tehetünk úgy, hogy az a legjobb legyen minden érintettnek: gyereknek, szülőnek, pedagógusnak.

Mit is jelent az, hogy iskolaérettség?
Ez az egy szó magában foglalja több száznyi testi, pszichikai és gondolkodási képesség bizonyos fokú,  -az iskola megkezdéséhez szükséges – fejlettségi szintjét. Ezek felsorolására nem vállalkozom, hiszen képtelenség lenne mindet felsorolni, de azért egy kifejezést talán érdemes körbe járni:
Érés: egy gyerekre jellemző, belső fejlődési folyamat, melynek tempója gyerekenként változó. Gondoljatok csak egy virágos kertre. Ott sem egyszerre nyílik minden virág. Van amelyik, az első napsugárra teljes pompájában virít és van, amelyik csak ősz végére, de előbb vagy később mindegyikben gyönyörködhetünk. Ezt az érési folyamatot segíteni ugyan tudjuk, de mivel egy belső „munka”, felgyorsítani nem lehet és nem is szabad, ezért fontos, hogy a gyerekek akkor kerüljenek iskolába, amikor éretté válnak.
Miből is vesszük észre ezeket a jeleket? A fizikai változásokon kívül (pl. fogváltás) például abból, ha ő maga, külső ráhatások nélkül, már vágyik az iskolába vagy érdeklődik a betűk, számok iránt vagy, ha egyre többször elhangzik az a mondat attól a gyerektől. aki addig szeretett oviba járni: unatkozom. Már kevés neki, ami ott történik. (Lehet, hogy furcsának tűnik, hogy örülni kell az ehhez hasonló kijelentéseknek, de higgyétek el, hogy ez a legnagyobb dicsérete a munkánknak, hiszen egy nagycsoportos korú gyerektől ez azt jelzi, hogy kinőtte az óvoda kereteit és már nagyobb kihívásokra vágyik.)
Hogyan segítjük, mi az óvodában azt, hogy iskolaéretté váljanak a gyerekeink? (A legfontosabbakat sorolom csak fel, hiszen ezzel is oldalakat lehetne megtölteni)
  • Úgy dolgozunk, szervezzük gyerekeink életét nap, mint nap személyre szólóan is, hogy tudjuk az iskolára való felkészítés az óvodába lépés első napjával megkezdődik és az utolsó napjával zárul. Nem az utolsó egy vagy fél év eredménye az, ha a gyerekek iskolaéretté válnak, hanem 3-4 év folyamatos tevékenykedéséé.
  • Kialakítunk egy rugalmas, gyerekek életkorához, fejlettségi szintjéhez igazodó heti és napi ritmust, mely állandóságot és biztonságot nyújt a gyerekeknek és bőven biztosít időt arra, hogy fejlődhessennek, beépíthessék az élményeikett, tapasztalataikat, kipróbálhassák képességeiket, kielégíthessék a rájuk jellemző igényeiket.
  • Rengeteg időt biztosítunk a szabad játékra és a mozgásra, a szabadban való tevékenykedésre, hiszen óvodáskorban ezek a legfejlesztőbb „elfoglaltságok”, melyekben bátran kipróbálhatja újonnan kialakult képességeit és gyakorolhatja a már meglévőket.
  • Mesélünk, énekelünk, barkácsolunk, megmutatjuk a világ száz és száz csodáját, melyből kedve szerint válogathat, melyek segítenek megtalálni számára azokat a kifejezésformákat, melyek leginkább segítik őt a saját élményeinek feldolgozásában, közvetítésében a külvilág felé.
  • Fejlődésük üteméhez igazodva újabb és újabb „kihívás” elé állítjuk őket olyan feladatokkal, melyeknek megoldása erőfeszítést igényel a részéről, de képes a megoldásra. Egyre önállóbb tevékenységekre ösztönözzük őket….. és így tovább.
Mivel tudjátok otthon segíteni azt, hogy iskolaéretté váljon?
Hasonló dolgokkal. Az otthoni napi ritmussal, a sok-sok közös tevékenységgel, melybe beletartozik akár az is, hogy van „feladata” (pl. mosogatógép kipakolása, cipők elrakása, terítés stb.). Azzal, hogy ha kell, negyedórával előbb kezditek a készülődést az óvodába induláshoz, de egyedül öltözhessen, gombolhasson, húzhasson, köthessen. Azzal, ha a rosszul kiejtett szavakat, hangokat nem kijavítod, hanem a következő mondatodban helyesen ejtve elrejted. Azzal, ha vezetés vagy séta közben elhangzik pl. jobbra, balra, lefelé, felfelé megyünk….. Túl egyszerűnek tűnik? Nagyobb „feladatokra” vártál ebben a felsorolásban? Azokkal „nem szolgálhatok”, mert hiszem, hogy ahogy az óvodában eltöltött idő minden percében a következő életszakaszra készítünk fel, ugyanúgy otthon is ezt tesszük. Persze lehet különórákra vinni és feladatlapokat megoldani (és mértékkel, a gyerek érdeklődését és teherbírását figyelembe véve ezekre is szükség lehet), de valójában azzal segítesz a legtöbbet, ha együtt vagytok, együtt tevékenykedtek, sokat beszélgettek, meséltek és a legfontosabb, hogy mindig érezze, hogy bízol benne, bízol abban, hogy képes a problémahelyzetek, feladatok megoldására, az új élethelyzetekhez való alkalmazkodásra.
Mit tehetsz, ha bizonytalan vagy és még van lehetőséged még dönteni abban, hogy menjen vagy maradjon?
Legelőször is kérj egy fogadóórát az óvónőktől, hiszen 3- 4 éven keresztül rá bíztad a gyerekedet és rajtad kívül ő ismeri a legjobban és beszélgessetek. Tedd fel kérdéseidet, mond el kétségeidet és ők a legjobb tudásuk szerint segíteni fognak. Abban az esetben, ha még így sem tudod eldönteni, hogy mi legyen kérjél időpontot az óvoda fejlesztőpedagógusától és beszélgess vele is. (Ha még mindig nem tudsz dönteni, akkor az óvodában van egy jó kis pszichológusokból álló csapat, akiket megkereshetsz, akik kérésedre elvégzik az iskolaérettségi vizsgálatot vagy csak egyszerűen beszélgethettek egyet.)
Nézz körül az iskolában, iskolákban! Menj el a szülői értekezletekre, nyílt napokra és, ha lehetőséged van rá, beszélgess a leendő első osztályos tanítókkal, hogy saját tapasztalatid alapján tudjál dönteni!
Az iskola választásról
A legszerencsésebb eset az lenne, ha tanítót tudna választani mindenki, hiszen hosszú évekre szóló együttműködésről szól az a kapcsolat, mely az iskolába lépéssel megkezdődik. Erre nem mindig van lehetőség, de egy dologban biztos vagyok: minden tanító, aki ezt a hivatást választotta és gyakorolja felkészülten, izgatottan, minden tapasztalatát, tudását „csatasorba” állítva készül az új elsősök fogadására, ezért aztán hiszem, hogy minden gyerek a legjobb helyre kerül.
Fontosnak tartom, hogy amennyiben nincs valamilyen speciális indoka (pl. egy-egy területen olyan kiemelkedő képesség, hogy „szakosított” iskolára lenne szüksége a gyereknek a kiteljesedéshez vagy olyan részképesség hiány, melynek fejlesztése kis létszámú osztályban valósítható meg a legjobban…. stb.), hogy a gyereked utaztatva járjon iskolába, akkor helyben kell elkezdeni az iskolai életet. Ez fontos a gyereked szempontjából, hiszen a közlekedés rengeted időt és energiát elvesz a számára fontos, őt fejlesztő, kikapcsolódást biztosító tevékenységektől: játéktól, szabadban való mozgásoktól. Ezekre még jó pár évig szüksége van ahhoz, hogy egészségesen, jó ütemben fejlődhessen. Másrészt: a kapcsolatainak, barátságainak alakulását nagyban segíti, ha egy-két ovis társával együtt kezdheti meg az iskolai életét és a későbbiek során könnyen és egyszerűen tud a barátaival együtt lenni, játszani, focizni, programokat szervezni.
(Ennek a kérdésnek az eldöntésében is számíthatsz az óvónők segítségére, hiszen ők amellett, hogy ismerik a gyerekedet, ismerik a helyi iskola lehetőségeit és az „alternatív” lehetőségekkel is tisztában vannak.)
Befejező gondolatok
Lehet, hogy kicsit furcsállani fogod, de az utolsó gondolat, amit megosztok Veled az az, hogy Neked, mint szülő is „iskolaéretté” kell válnod:
  • tudom, hogy sokszor nehéz elfogadni és elengedni a kezüket.
  • tudom, hogy nehéz életmódot, megszokott rutint váltani
  • tudom, hogy borzasztóan félted az új kihívásoktól, az esetleges kudarcoktól,
de már erre van szüksége, ezért tudatosan készítsd fel magadat arra, hogy iskolássá válik a gyereked, mert csak teljes bizalommal és hittel tudod segíteni Őt ebben az időszakban. (és már egy óvodába lépést is „túléltetek)
Sok sikert a döntésekhez, választásokhoz, változásokhoz: Karczewicz Ágnes – Cinege csoport
/Kispatak Óvoda/
Utóirat: Elolvasva jöttem rá, hogy a magázásról valahol áttértem a tegezésre. Elnézést, ha valakit zavarna, de „elvitt” a lendület."


2014. november 20., csütörtök

Egy elhanyagolt terület...




"A gyermekek képességeinek fejlesztésével kapcsolatban vannak olyan területek, amelyek nagyobb figyelmet kapnak mind a szülők, mind pedig a pedagógusok, a fejlesztő terapeuták részéről. Ilyen terület a figyelem, a memória, vagy a számolási késség is. Kétségtelen, hogy a gyermeki fejlődés szempontjából ezek nélkülözhetetlen képességek, ugyanakkor érdemes lehet foglalkozni néhány olyan kevésbé kiemelt képesség területtel is, mint az érzékszervi fejlesztés, hiszen a különböző ingerek helyes értelmezése a tanulás előfeltétele.
Az ép érzékszervek önmagukban nem elegek a jó működéshez. Nagyon fontos, hogy az ingerek értelmezése pontos legyen, hogy a környezetéből érkező ingereket pontosan értelmezze a gyermek. A hagyományos iskolák főként a látásra, hallásra építenek, hiszen a tanár jó esetben egyszerre mondja a tananyagot és szemlélteti azt valamilyen eszközzel. A gyakorlathoz közelibb pedagógiai módszerekkel dolgozó iskolákban azonban vannak olyan foglalkozások ahol a többi érzékszerv is részt vesz a tanulási folyamatban.
Fontos, hogy minél kisebb a gyermek, annál jobban szem előtt tartsuk, hogy minél több érzékszervére ható játékot játsszunk vele.
  • hallására hatunk beszéddel, énekkel
  • látására igényes, szép színű játékokkal
  • tapintására azáltal, hogy különböző anyagú tárgyakkal találkozik
  • szaglás – szerencsére már ilyen típusú játékokat is terveztek, hiszen ez az érzékszervünk kicsit mostoha a játékgyártás piacán
  • ízleléses játékokat érthető módon nem gyártanak, de otthon a konyhában a lehetőségek végtelen tárháza áll az anyukák előtt az ízleléses képességek játékos fejlesztésére
A tapintás fejelsztésére kevés érzékszervi fejlesztő játékot találhatunk. Ezek közül a Rajzolj a hátamra! játékot ajánlanám a szülőknek. A Rajzolj a hátamra! azon ritka játékok közé tartozik, amely a bőrérzékelésünket segíti és közvetlen fizikai kapcsolatot teremt szülő és gyermeke között. Az egyik játékos a másik hátára rajzol előre megadott formát. Kezdőknek segíthetünk azzal, hogy több kép közül választja ki, melyiket érezte a hátán, haladók megpróbálkozhatnak e nélkül is. A rajzolónak fejlődik a mintamásolása, kézügyessége, a másik játékosnak a bőrérzékelése, fantáziája, valamint az érzékelt képhez társított szó előhívása az aktív vagy passzív szókincsből. Ebben a játékban nincs vesztes, a gyermek is és a szülő is a szeretetteli érintés örömét nyeri! Meleg szívvel ajánlom minden szülőnek ezt a kedves játékot!

Farkas Eszter, az ÜgyesGyerek Központ vezető szakértője"




2014. május 20., kedd

Tuvudsz ívígy beveszévélnivi?






A fonológiai (metanyelvi), vagy nyelvi tudatosság alapvető feltétele a jó olvasási technikának, az írásnak és a helyesírásnak. A nyelvi tudatosság a nyelvvel való műveletvégzés képességét, a nyelvről való gondolkodást jelenti.
Ebben a rövid cikkben szeretném bemutatni, hogy mit jelent a nyelvi tudatosság, miért fontos, hogyan alakul és néhány játékot ajánlok szülőknek, pedagógusoknak egyaránt, amivel hozzásegíthetjük a gyermekeket e képességük fejlődéséhez.

„A metanyelvi tudatosság …. a gyermekeknek és felnőtteknek az a képessége, amely lehetővé teszi, hogy a nyelvi tényeket önmagukban véve, tárgyként vizsgálják, és rajtuk különböző műveleteket végezzenek. A fonológiai tudatosság az előbbi része, és a szótagokkal, beszédhangokkal kapcsolatos szándékos tevékenységben nyilvánul meg. Általa képesek vagyunk például szótagokat, hangokat kiemelni, elkülöníteni a hangsorból, más szótagokkal, hangokkal helyettesíteni, a szótagok, hangok sorrendjét megváltoztatni, egymásutánját újrarendezni, különálló hangokból szavakat létrehozni.1

Az, hogy a fonológiai tudatosság és annak fejlődése vajon feltétele vagy következménye az olvasás- és írás elsajátításának, sokat vitáztak. Mára azonban elfogadott az a nézet, mely szerint mindkét felvetésnek igaza van. A fonológiai tudatosság előfeltétel is és fejlődése egyben következmény is, azaz a tanulási folyamatban teljesedik ki.

Az óvodai munkám során igen gyakran szembesülök azzal, hogy egy-egy ilyen, fonológiai tudatosság aktiválását igénylő játék során a gyermekek kudarcot vallanak. Nehezen tudnak egy-egy adott szótaggal vagy kezdőhanggal kezdődő szót előhívni, nem hallják meg az előre megbeszélt hangot a hallott szóban, nem tudják az elszótagoltan hallott szót összerakni, kiejteni.
Azok a gyerekek pedig, akik nehezen tudatosítják a szavak elemeit, képtelenek a szavakat kisebb egységere (szótagokra, hangokra) bontani, nehezebben sajátítják el az olvasást, írást.

A fonológiai tudatosság iránti fogékonyság 4-6 éves kor között alakul ki. Tehát ezt a szenzitív időszakot érdemes és kell kihasználnunk a fejlesztésre, ahhoz, hogy gyermekeink könnyedebben, gördülékenyebben vegyék az iskolai akadályokat.


A fejlesztő játékok:

Biztos vagyok benne, hogy sok szülőnek, pedagógusnak felelevenedtek gyerekkori emlékei a cikk címének olvasása során. „Tuvudsz ívígy beveszévélnivi? Tuvudovok. Vavagy nevem tuvudovok?”
A madárnyelven való beszédhez a fonológiai tudatosság jól fejlett szintje szükséges. Ha visszaemlékszünk, diáktársaink közül sem volt mindenki képes a madárnyelv elsajátítására.

Természetesen gyermekünkkel először ennél egyszerűbb nyelvi játékokat érdemes játszanunk, hiszen a madárnyelv már a legnehezebb, iskolás szintnek felel meg.
Itt olyan játékok olvashatók, amelyek az óvodás korosztálynak szólnak, nagyjából a könnyebbtől a nehezebb felé haladva.

1.                  szótagolás: Kopogd le hány szótagból áll a neved! Mondjuk is meg, hányat koppantottunk! (A koppantáson kívül lehet letapsolni, leugrálni is a szavakat vagy labdával annyit pattintani, ahány szótagú a szó.)

2.                  szógyűjtés: Mire gondolok, ha azt mondom: ke_____ (kerítés, keksz, kenyér, kendő....) Találjunk ki minél többet! (Közben guríthatunk labdát.)

3.                  Szókezdő hangok összehasonlítása: Ugyanúgy kezdődik-e a róka és a rádió? Az egér és az elefánt?

4.                  Szógyűjtés kezdőhanggal: Mondj olyat, ami úgy kezdődik: a (alma, asztal, ablak, autó....)
            (Először a magánhangzókkal gyakoroljuk be, mert az könnyebb.
             Eleinte segíthetjük a gyermeket körülírással. Pl. egy jármű amivel gyakran utazunk.)

4.                  Hallod-e? : Hallod-e a szóban az i hangot? István, körte, iszik, rigó, kicsi, óra.... Ha hallod benne, tapsolj egyet, vagy dobd föl a labdát és kapd el!(Ezt is magánhangzóval érdemes kezdeni és ha nehezebben megy, akkor úgy, hogy az adott hang mindig a szó elején szerepeljen.)

5.                  Robotos: Robot nyelven (szótagolva) mondok neked szavakat! Találd ki mit! Szek-rény, lab-da, ját-szó-tér, vi-zi-ló....stb. (A rövidebb, kevesebb szótagból álló szavaktól haladhatunk a több szótagú felé. Ha nehéz a feladat, leszűkíthetjük a kört főfogalmakra. Pl. csak gyümölcsöket/háziállatokat/színeket fogok mondani.) A játékot megfordíthatjuk. Legyen a gyermek a robot!

6.                  Hangelhagyó: Szavakat mondok, úgy hogy a zúgó szélben te nem hallod az elejét! Találd ki, hogy mit mondok! Ámpa= lámpa, utya= kutya, irág= virág..... stb. (Ugyanez játszható úgy is, hogy az utolsó hangot hagyom el. Lehet szűkíteni főfogalmakra.)

7.                  Összetett szavak alkotása: Rakd össze a két szót, amit hallasz! Mi lesz belőle? Jég + csap = jégcsap, szem+üveg= szemüveg (Nehezíthető úgy, hogy fordítva mondom a két szót!)

8.                  Szólánc: Gyűjtsünk szavakat úgy, hogy mindig az adott szó utolsó hangjával kezdődik a következő. Pl. gesztenye – egér – rakéta – araszol – lakás …..

9.                  Hangokból szavak: Hangonként mondom a szavakat! Te rakd össze! Pl. s á l = sál, t é sz t a = tészta (A rövidektől haladjunk az egyre hosszabbak felé.)

10.               Hangcsere: Mi lesz a bálnából, ha a b helyett m-t mondunk? - málna Mi lesz a cipő-ből, ha az ő helyet ó-t mondunk? - cipó

11.              Hol hallod a szóban a hangot?: Hol hallod a szóban az e hangot? Eszik – elején, ver – a szó belsejében, kéve -  a végén, eper – az elején és a belsejében. (Ehhez használhatunk egy kis vonatot, mozdonnyal – ez jelenti a szó lejét, és két vagonnal a szó belsejének és végének jelölésére. A gyermek megmutatja, hol hallotta az adott hangot.)

12.               Találós kérdések, szóviccek: Melyik apa szerszám? A kapa. Melyik hó lakható? A kunyhó. Milyen cső vezet a magasba?  A lépcső.

Bizonyára sok játék ismerős volt. A sor pedig még folytatható és egy kis kreativitás segítségével még a sok más ötlettel bővíthető. A játékok előnye, hogy nem igényelnek eszközöket és akár útközben, autóban, vagy a napi feladatok mellett (a konyhában állva) is használhatók. Az iskola előtt álló korosztály számára mindenképpen nagyon ajánlom.


Szebelédi-Kurucz Anita
logopédus



1Lőrik József: A gyermeki fonológiai tudatosság megismeréséről In: Beszédgyógyítás 2006. 17. évfolyam 2. szám 37. old.