2014. május 21., szerda

Margaréták áprilisa...


Tavasz ébredése a Gerjénél.



Kellemes délelőtt a lovardában.



Tehetség -gondozási csoportok bemutatkozása:



Papír tojás varrás le-fel öltögetéssel.


Elkészültek a dekorációk és a nyuszis ajándékok.


Ismerkedés a földgömbbel és a térképpel.


Föld napja....



2014. május 20., kedd

Tuvudsz ívígy beveszévélnivi?






A fonológiai (metanyelvi), vagy nyelvi tudatosság alapvető feltétele a jó olvasási technikának, az írásnak és a helyesírásnak. A nyelvi tudatosság a nyelvvel való műveletvégzés képességét, a nyelvről való gondolkodást jelenti.
Ebben a rövid cikkben szeretném bemutatni, hogy mit jelent a nyelvi tudatosság, miért fontos, hogyan alakul és néhány játékot ajánlok szülőknek, pedagógusoknak egyaránt, amivel hozzásegíthetjük a gyermekeket e képességük fejlődéséhez.

„A metanyelvi tudatosság …. a gyermekeknek és felnőtteknek az a képessége, amely lehetővé teszi, hogy a nyelvi tényeket önmagukban véve, tárgyként vizsgálják, és rajtuk különböző műveleteket végezzenek. A fonológiai tudatosság az előbbi része, és a szótagokkal, beszédhangokkal kapcsolatos szándékos tevékenységben nyilvánul meg. Általa képesek vagyunk például szótagokat, hangokat kiemelni, elkülöníteni a hangsorból, más szótagokkal, hangokkal helyettesíteni, a szótagok, hangok sorrendjét megváltoztatni, egymásutánját újrarendezni, különálló hangokból szavakat létrehozni.1

Az, hogy a fonológiai tudatosság és annak fejlődése vajon feltétele vagy következménye az olvasás- és írás elsajátításának, sokat vitáztak. Mára azonban elfogadott az a nézet, mely szerint mindkét felvetésnek igaza van. A fonológiai tudatosság előfeltétel is és fejlődése egyben következmény is, azaz a tanulási folyamatban teljesedik ki.

Az óvodai munkám során igen gyakran szembesülök azzal, hogy egy-egy ilyen, fonológiai tudatosság aktiválását igénylő játék során a gyermekek kudarcot vallanak. Nehezen tudnak egy-egy adott szótaggal vagy kezdőhanggal kezdődő szót előhívni, nem hallják meg az előre megbeszélt hangot a hallott szóban, nem tudják az elszótagoltan hallott szót összerakni, kiejteni.
Azok a gyerekek pedig, akik nehezen tudatosítják a szavak elemeit, képtelenek a szavakat kisebb egységere (szótagokra, hangokra) bontani, nehezebben sajátítják el az olvasást, írást.

A fonológiai tudatosság iránti fogékonyság 4-6 éves kor között alakul ki. Tehát ezt a szenzitív időszakot érdemes és kell kihasználnunk a fejlesztésre, ahhoz, hogy gyermekeink könnyedebben, gördülékenyebben vegyék az iskolai akadályokat.


A fejlesztő játékok:

Biztos vagyok benne, hogy sok szülőnek, pedagógusnak felelevenedtek gyerekkori emlékei a cikk címének olvasása során. „Tuvudsz ívígy beveszévélnivi? Tuvudovok. Vavagy nevem tuvudovok?”
A madárnyelven való beszédhez a fonológiai tudatosság jól fejlett szintje szükséges. Ha visszaemlékszünk, diáktársaink közül sem volt mindenki képes a madárnyelv elsajátítására.

Természetesen gyermekünkkel először ennél egyszerűbb nyelvi játékokat érdemes játszanunk, hiszen a madárnyelv már a legnehezebb, iskolás szintnek felel meg.
Itt olyan játékok olvashatók, amelyek az óvodás korosztálynak szólnak, nagyjából a könnyebbtől a nehezebb felé haladva.

1.                  szótagolás: Kopogd le hány szótagból áll a neved! Mondjuk is meg, hányat koppantottunk! (A koppantáson kívül lehet letapsolni, leugrálni is a szavakat vagy labdával annyit pattintani, ahány szótagú a szó.)

2.                  szógyűjtés: Mire gondolok, ha azt mondom: ke_____ (kerítés, keksz, kenyér, kendő....) Találjunk ki minél többet! (Közben guríthatunk labdát.)

3.                  Szókezdő hangok összehasonlítása: Ugyanúgy kezdődik-e a róka és a rádió? Az egér és az elefánt?

4.                  Szógyűjtés kezdőhanggal: Mondj olyat, ami úgy kezdődik: a (alma, asztal, ablak, autó....)
            (Először a magánhangzókkal gyakoroljuk be, mert az könnyebb.
             Eleinte segíthetjük a gyermeket körülírással. Pl. egy jármű amivel gyakran utazunk.)

4.                  Hallod-e? : Hallod-e a szóban az i hangot? István, körte, iszik, rigó, kicsi, óra.... Ha hallod benne, tapsolj egyet, vagy dobd föl a labdát és kapd el!(Ezt is magánhangzóval érdemes kezdeni és ha nehezebben megy, akkor úgy, hogy az adott hang mindig a szó elején szerepeljen.)

5.                  Robotos: Robot nyelven (szótagolva) mondok neked szavakat! Találd ki mit! Szek-rény, lab-da, ját-szó-tér, vi-zi-ló....stb. (A rövidebb, kevesebb szótagból álló szavaktól haladhatunk a több szótagú felé. Ha nehéz a feladat, leszűkíthetjük a kört főfogalmakra. Pl. csak gyümölcsöket/háziállatokat/színeket fogok mondani.) A játékot megfordíthatjuk. Legyen a gyermek a robot!

6.                  Hangelhagyó: Szavakat mondok, úgy hogy a zúgó szélben te nem hallod az elejét! Találd ki, hogy mit mondok! Ámpa= lámpa, utya= kutya, irág= virág..... stb. (Ugyanez játszható úgy is, hogy az utolsó hangot hagyom el. Lehet szűkíteni főfogalmakra.)

7.                  Összetett szavak alkotása: Rakd össze a két szót, amit hallasz! Mi lesz belőle? Jég + csap = jégcsap, szem+üveg= szemüveg (Nehezíthető úgy, hogy fordítva mondom a két szót!)

8.                  Szólánc: Gyűjtsünk szavakat úgy, hogy mindig az adott szó utolsó hangjával kezdődik a következő. Pl. gesztenye – egér – rakéta – araszol – lakás …..

9.                  Hangokból szavak: Hangonként mondom a szavakat! Te rakd össze! Pl. s á l = sál, t é sz t a = tészta (A rövidektől haladjunk az egyre hosszabbak felé.)

10.               Hangcsere: Mi lesz a bálnából, ha a b helyett m-t mondunk? - málna Mi lesz a cipő-ből, ha az ő helyet ó-t mondunk? - cipó

11.              Hol hallod a szóban a hangot?: Hol hallod a szóban az e hangot? Eszik – elején, ver – a szó belsejében, kéve -  a végén, eper – az elején és a belsejében. (Ehhez használhatunk egy kis vonatot, mozdonnyal – ez jelenti a szó lejét, és két vagonnal a szó belsejének és végének jelölésére. A gyermek megmutatja, hol hallotta az adott hangot.)

12.               Találós kérdések, szóviccek: Melyik apa szerszám? A kapa. Melyik hó lakható? A kunyhó. Milyen cső vezet a magasba?  A lépcső.

Bizonyára sok játék ismerős volt. A sor pedig még folytatható és egy kis kreativitás segítségével még a sok más ötlettel bővíthető. A játékok előnye, hogy nem igényelnek eszközöket és akár útközben, autóban, vagy a napi feladatok mellett (a konyhában állva) is használhatók. Az iskola előtt álló korosztály számára mindenképpen nagyon ajánlom.


Szebelédi-Kurucz Anita
logopédus



1Lőrik József: A gyermeki fonológiai tudatosság megismeréséről In: Beszédgyógyítás 2006. 17. évfolyam 2. szám 37. old.