2014. március 29., szombat

Nyílt napok...






Nyílt napok Játékország Óvodában!

2014. április 8. – április 11. között nyílt napokat tartunk óvodáinkban, melynek célja, hogy a leendő óvodások és a szülők ismerkedhessenek óvodáinkkal, a csoportokkal és az óvodapedagógusokkal, ezzel is könnyebbé téve az óvodai beszoktatást.

Szeretettel várunk minden érdeklődő Szülőt, Gyermeket!
                                                                     óvodavezetés




2014. március 17., hétfő

Kerekerdő februárban...


Délelőttönként barkácsoltunk, például fonalakból baba-sapkákat készítettünk:


A farsangi készülődés jegyében legyezőket hajtogattunk színes papírokból:

Mint minden csoport, mi is megnéztük Tóth Krisztina bábművész, Rosszcsont felhő című előadását.
Gyerekek nagy figyelemmel, tetszéssel fogadták a műsort.


Izgatottan készültünk a farsangi mulatságra, amelyre mindenki ötletes, szép jelmezben érkezett.
Ez a délelőttünk zenével, tánccal nagyon vidáman telt el.




2014. március 9., vasárnap

Tarkalepkék februárban...















Napraforgók februárban...


Kísérlet a vízzel: a szegfű színezése, pohár víz ízesítése, víz és olaj keverése.

 

Vízzel hígított festék: próbálkozunk a technikával.

Vajaspánkó című mese dramatizálása.
 

Bábelőadás megtekintése a tornateremben

Itt a farsang. áll a bál...

Bohócos szélforgót készítettünk:

"Napraforgók" jelmezben.
 

2014. március 6., csütörtök

A beszéd...



A beszéd

A emberi beszéd olyan, mint egy híd két ember között. Bonyolult, többcsatornás kifejezőrendszer. Kommunikációban gazdag lehetőségeket kínál. A beszéd hangokból, szavakból és mondatokból áll, a személyiség egyik legfontosabb megnyilatkozási módja.
A beszéd

Latin eredetű szó, a nyelv embertől függő aktualizációja, realizációja. Általában gondolataink és érzéseink nyelvbeli közlése hangok segítségével.
A beszédnek vannak adott, nem változó elemei, de vannak változóak, változtathatóak. Így a beszéd egész életen át alakul, változik.
A beszéd két fő szintje a beszédtevékenység, vagy produkció illetve a megértés.
A beszéd meghatározása
Amikor valamely nyelvközösség egy tagja nyelvi eszközökkel valakinek tudomására hozza közlésre szánt tudattartalmát, akkor beszél.
A közlésnek, a gondolatok átadásának, a nyelvnek az eszköze.
A beszéd sajátos emberi tevékenység. A társadalom tagjai a társadalomtól kapják az anyanyelvüket. A nyelv révén bontakoznak ki az értelmi képességek.
Deme László meghatározása szerint a beszéd az egyénnek az a tevékenysége, amelyet egyrészt belső (élettani) működések irányítanak, másrészt társadalmi konvenciók szabályoznak. A beszélő a nyelvi jelekből reflexesen létrehozott időbeli sorozattal kifejezi önmagát, a valóságról alkotott gondolatait és a hozzájuk fűződő érzelmi viszonyát abból a célbó, hogy a hallgató számára ezeket ismertté tegye, ezzel állásfoglalásra kényszerítse, cselekvésre ösztönözze.
  • a beszéd megvalósítása mindig egyéni
  • a beszéd fizikai és fiziológiai természetű
  • a beszélő, mint a társadalom tagja beszél
  • a beszéd minden esetben feltételezi a hallgatót
  • a kölcsönös érintkezés és információátadás a beszéd lényegi jellemzője.
A beszéd szerveződése
  • a szenzoros beszéd: mások beszédének észlelése és megértése
  • motoros beszéd: saját gondolataink és érzésvilágunk kifejezése
A beszéd kialakulásának feltételei
Biológiai, fiziológiás feltételek
  • a gége által a hangszín és a toldalékcső alakjának változtathatósága. Az artikuláció az állkapocs sajátos morfológiájával függ össze
  • a nagyagy dominanciája
  • az agykérgi topográfia specializálódása, ugyanis az emberi agy mérete elsősorban a beszéd intellektuális alapját biztosító asszociációs területeken növekedett meg nagyon nagy mértékben
  • sajátos légzésszabályozás
Társadalmi feltételek
  • közösségi életmód: a beszéd egyik legfontosabb funkciója, hogy segítségével a csoport tagjai összehangolják viselkedésüket
  • eszközhasználat és eszközkészítés
  • munkamegosztás
A kialakuló beszéd képessé tette az embert a fogalmi gondolkodásra, arra, hogy elvonatkoztasson és általánosítson
  • szimbolikus viselkedés fejlődése: a szimbolikus viselkedés a nyelvi jelek használatában mutatkozik meg, a nyelvi jeleket úgy használhatja az ember, hogy azok, mint az emlékek fejlődése következtében utalhattak a pillanatnyilag nem látható és nem tapasztalható, a jelen nem lévő dolgokra.
A beszélés mechanizmusa
A beszédlánc és szakaszai
A beszédlánc szignálsorban a szignálok áramlása kétirányú.
A beszédlánc 5 szakaszra bontható:

  1. a beszéd a központi idegrendszernek motoros zónájához köthető szakasz, ami az artikulációs program megszületését eredményezi
  2. artikulációs szakasz
    1. a beszédszervek végrehajtják a programot, a beszélő kifejti az adott fonéma beszédhangváltozatát
    2. a folyamat láncszeme az artikuláma
    3. az artikuláció látható jegyeiből áll össze a kinéma
    4. a szakaszt mozgásfiziológiai jellemzőkkel írhatjuk le
  3. akusztikai szakasz: a külső légtérben valósul meg, a beszédszignálok akusztikai rezgések formájában jutnak el a címzetthez
  4. a beszédszignálok felfogása (percepció) az auditorikus szakaszban történik. A szerv bázisa a hallószerv, láncszeme a szonusz (szonéma)
  5. beszédszignálok dekódolási folyamata: a központi idegrendszer hallást feldolgozó mezője. A folyamat neurális, neurolingvisztikai természetű, egysége a neuréma.
A neurális respirációs, fonációs és artikulációs mechanizmus
Hogyan lesz a szubjektív jellegű mondanivalóból mások számára érzékelhető hangos közlés?
  • neurális szakasz: a külső formává alakítás folyamatát a központi idegrendszer beszédmotoros és szenzoros központjai irányítják
  • respirációs szakasz: a beszédlégzést biztosító izmok mechanizmusa: a tüdő szolgáltatja a megfelelő mennyiségű levegőt a hangképzéshez
  • fonációs szakasz: zönge létrejötte, a hangszalagok rezgésében megnyilvánuló tevékenység (hangszalagok, gégeizmok)
  • artikulációs szakasz: a gégében keletkező hangot a szájüreg módosítja . artikuláció: kiejtett hang, hangsor, ami az akusztikai csatornán jut a partnerhez.
Forrás:
Deme László: A beszéd és a nyelv, Tankönykiadó, Budapest, 1984.
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, 2004



 

Napsugár csoport februárja...